Lízingelhető eszközök

• Ingatlanok (magán személyeknek és vállalkozásoknak is)
• Tehergépjárművek
• Haszongépjárművek
• Autóbuszok
• Személygépjárművek
• Földmunkagépek
• Mezőgazdasági gépek
• Építőipari gépek
• Gyártó berendezések (fém-, fa-, műanyagipari-, nyomdaipari- gépek)
• Egyéb berendezések (élelmiszeripari, bolti felszerelések, iroda felszerelések, orvosi eszközök)

Négy fajta lízing típust használnak magyarországon:

• Zárt végű pénzügyi lízing.
• Nyílt végű pénzügyi lízing.
• Operatív lízing (tartós bérlet).
• Speciális lehetőség az ún. visszlízing (sale and lease back leasing)
• Összehasonlító táblázat.

A lízing több szerződésből álló folyamat. A hazai gyakorlatban általában sor kerül a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogának a megszerzésére is. De a tulajdonátszállás nem ún. szükségképpeni része az ügyletnek. Az egyik lehetséges megoldás, ha a szerződés feljogosítja a használót, hogy a futamidő lejártakor egyoldalúan döntsön a tulajdon kérdésében. Lehetőség van rá, hogy a felek közötti szerződés eleve rögzítse a tulajdonváltozást.

Hazai szabályok. Hazánkban az 1970-es évektől adott a jogi szabályozás a lízingügylettel kapcsolatban. Ezen szabályok ellenére ez az ügylettípus igen nehezen terjedt el, mivel az alacsonynak mondható kamatterhek mellett a lízingdíjak magasak voltak, és az új ügylettípus még ismeretlen volt. A szabályozás során végig a pénzügyi és a számviteli szempontok domináltak.

Magáról a lízingügyletről. Ez alatt a szerződések komplex rendszerét értjük. Több szerződésből épül egymásra és a folyamat négy fő részre tagolható.

• a felek előszerződése, melyben egy meghatározott tárgy vagy jog tekintetében vállalják, hogy a későbbiekben lízingszerződést fognak kötni.
• az adásvételi szerződés megkötése, ez a szűkebb értelemben vett lízingszerződés.
• Lízingtárgy használata.
• lehetőség újabb szerződések megkötésére, amelyek tulajdonjog változást eredményezhetnek.

A szerződés kétoldalú jogügylet. A lízingbe adó bárki lehet, gyakran valamelyik bank vagy annak leányvállalata. Lízingbe vevőként szintén bárki szerepelhet.
A jogviszony tartalmának megállapítására vonatkozóan a felek szabadsága nagy. A tartalmat a felek úgy határozhatják meg, hogy az számukra a leginkább megfelelő legyen. A szerződéssel a lízingbe vevő megszerzi a birtoklás és a használat jogát. Ezen kívül a hasznosítás joga a legfontosabb. A lízingbe vevő felhatalmazást kap arra, hogy elsajátítsa a gépek működtetésével elérhető nyereséget. Ezért ő használati díjat fizet. A díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint. A lízing az egyes szerződéstípusok közül a haszonbérlettel áll a legközelebbi rokonságban. A fontos különbség, hogy a lízingügylet elején és végén tulajdon-átruházásra kerülhet sor és ez a haszonbérlethez nem kapcsolódik.

Megszűnés. A szerződés a határozott idő elteltével szűnik meg. Lehetséges, hogy a lízingtárgy visszakerül a tulajdonoshoz vagy újra lízingbe adható (másodkézi lízing, secondhand) Határozott idő eltelte előtt a szerződés csak igen ritkán szűnik meg, rendes felmondással nem lehet megszűntetni.